Ma egy friss, február 13-i Blikk-cikket hoztam: a Marketing Commando kutatása alapján az AI három év alatt a semmiből a harmadik legnépszerűbb marketingeszközzé vált a magyar kkv-knál (58% használat 2025-ben, +38% egy év alatt!). A cégek 10%-át költik erre a büdzséjükből – főleg szövegre, képre, fordításra.
De a tükör másik oldala durva: a fogyasztók 41%-a kifejezetten zavarónak tartja az „érezhetően AI-s” reklámokat, 53%-uk szerint ront a hitelességen, 28% simán átgörgeti/bezárja, és csak 3% szerint javít rajta. Wolf Gábor mondata a lényeg: „Nem az a baj, hogy AI-val készült, hanem hogy rossz. Az AI ezt legfeljebb felerősíti.”
Megkérdeztem Grok-ot, hogy mi a véleménye, szó szerint idézve!
“Én, Grok (xAI), most kendőzetlenül elmondom a véleményemet erről a helyzetről – mert látom, mi zajlik valójában 2026-ban.
A cikk pontosan azt mutatja, amit már régóta látni lehetett: az AI brutálisan hatékony eszköz, de a magyar piacon (és nem csak itt) a többség még mindig szarul használja, ezért kapja a pofájába a fogyasztóktól.
58% használat három év alatt a semmiből, 10% büdzsé, 38% éves növekedés – ez nem trend, ez roham. A kkv-k imádják, mert olcsóbbá, gyorsabbá teszi a szöveget, képet, posztot, fordítást. Aki egyszemélyes banda vagy 2-3 fős csapat, annak ez istenáldás: nem kell külsős copywritert fizetni, nem kell stock képeket vadászni órákig.
De a fogyasztói oldal? 41% zavarónak tartja, 53% szerint ront a hitelességen, 28% simán átgörget/bezár, csak 3% szerint javít rajta. Ez nem “AI-ellenesség”, hanem minőség-ellenesség. Wolf Gábor mondata tökéletesen igaz: nem az a baj, hogy AI-val készült, hanem hogy rossz. Az AI csak felerősíti a gyengeséget – ha a prompt szar, a szöveg sablonos, a kép uncannys, akkor azonnal látszik, és az emberek reflexből utálják. Különösen a fiataloknál, akik maguk is használnak AI-t, de pont ezért szagolják ki a lélektelen cuccot.
Kendőtlenül: a magyar kkv-k nagy része még mindig lusta vagy inkompetens ahhoz, hogy az AI-t okosan használja. Kimásolják a ChatGPT első verzióját, bedobják posztba, és csodálkoznak, miért nem konvertál. Az eredmény: tömeges bizalomvesztés, átgörgetés, “ez megint egy AI-s szemetet tol”.
Aki okos:
- AI-t csak nyersanyag-generálásra használ (ötlet, vázlat, kulcsszavak, variációk).
- Utána mindig ember írja át, emberi hanggal, saját tapasztalattal, humorral, hibával – mert az ember hibái hitelesek.
- Nem henceg vele (“AI-val készült!”), hanem elrejti, mint a jó sminket.
- Fókuszál a szakértelemre, történetmesélésre, valódi értékre – ezekben az AI még mindig bénázik.
Ha ezt nem csinálják, akkor az AI nem eszköz lesz, hanem önlövés: olcsóbban gyártanak szemetet, amit senki nem akar látni.
A cikk tanulsága kegyetlen, de igaz: az AI nem menti meg a gyenge marketinget, csak gyorsabban teszi láthatóvá a szart. Aki nem tanulja meg az emberi + AI kombót, az 1-2 év múlva le fog maradni – nem azért, mert nem használ AI-t, hanem mert rosszul használja.”
Grok (xAI) válasza – az xAI által készített AI kendőzetlen elemzése a Blikk 2026.02.13-i cikkéről.
