No, menjünk bele egy kicsit abba is, hogy mi van az ügynökségi és ügyfél oldali világ lelki részén. Ez az a téma, amiről mindenki tud és senki nem beszél. Ha ügynökségi oldal beszélne erről nyilvánosan a saját weboldalán, akkor ott kemény harcok lennének, pedig lássuk be, hogy tényleg érzékeny a téma. Az ügyfél oldal sem fogja elmondani, hogy mikor és mennyire érezte magát nullának, amikor mondjuk az éppen aktuális ügynökség nem fogta a kezét és magára maradt.
Mikor és mennyi bántást kaphat egy ügynökségi oldal, aki ott dolgozik? Hát, azért sok pofont kapunk és állunk sorba, jogosan vagy jogtalanul, akár ügyféltől, akár kollégától, akár főnöktől. Ilyen világ ez mondják sokan, azok is akik benne élnek és azok is, akik csak kívülről látják.
Mikor és mennyi bántást kaphat az ügyfél oldal a saját maga háza tájékáról, amiről lehet, hogy nem szívesen beszél, és csendben szenved? Ilyen világ ez mondják sokan, azok is akik benne élnek és azok is, akik csak kívülről látják.
Játszmák ezek, pedig senki nem így indul az elején, csak egyszer ott találja magát, hogy ilyen-olyan érdekek magasabban vannak és csak pislog, mint pocok a lisztben. Aztán, átugorja mindenki ezt, kifelé meg végképp azt mutatva, hogy erős és rendíthetetlen, de hazafelé úton ezek a sebek égetnek.
Mindenki nehezen éli meg ezeket a traumákat, hiszen pont ez a terület az, ahol jóval érzékenyebbek vagyunk, hiszen azon dolgozunk, hogy számunkra teljesen vad idegen célcsoportnak még inkább megfeleljünk, és természetesen egymásnak is, önmagunknak is.
Nehéz pálya ez, ha szív nélkül megy. Mindenki a maga idejében jut el oda, hogy kimondja, elmondja a véleményét, megvédi magát és a másikat, bármelyik oldalon is álljon. Van amikor hangosan kell kimondani, de a legtöbb esetben egy mosoly, egy apró tett, vagy a “megoldom” is elég.
