Egy ide, hogy tévé, kettő oda, hogy nem tévé. Kinek van igaza?
Egyik félnek sem, mert a saját szokásaik alapján nyilvánítanak véleményt. Hol fontos ez? Hát, mondjuk egy médiaterv egyeztetésnél. Találkoztam már sok ilyen helyzettel, amivel alapvetően nekem nincs gondom, hiszem a vélemények alakítják a világot, de legfőképp a mindennapok cselekedetei uralják ezeket a szituációkat. Sokkal inkább érdekelt mindig is az a tényező, hogy mikor és miért dönt egy-egy vélemény.
Az jó, ha másképp látjuk a világot hétköznapi szinten, de kérdés, hogy ha közös a cél, akkor biztos, hogy az egyéni érdekeknek kell megfelelni, legyen szó akár tévés megjelenésről, vagy utasítsuk el? A tévés megjelenés ma az egyik leginkább megosztó tényező. Sok érvet fel tudok hozni mellette és ellene, mindenkinek valahol igaza van, a saját igaza, ez a lényeg. Ilyen, olyan, amolyan, ezt szereti a célcsoport, azt nem szereti a célcsoport, ezt nézik, azt nézik. Ebben a kérdéskörben lassan oda jutok, hogy a legnevesebb könyvekről nem vitatkoztak már ennyit, mint amennyit manapság a tévés megjelenésekről vitázunk. Mi a megoldás?
Gondolkodni kell, bele kell gondolni azokba a helyzetekbe, ahol nem élünk, de akiknek értékesíteni szeretnénk. Vannak helyzetek, amikor egy picit távolabbra kell nézni, sokkal inkább túl, mint ami az adott világ, amiben élünk és amiben hiszünk. Más életet is el kell képzelni, hogy azonosulni tudjunk azokkal, akikkel kommunikálni szeretnénk. A csatornát végül is Te választod!
